FŐOLDAL
ÚJSÁG ARCHÍVUM
KÖNYVESBOLT
RENDEZVÉNYEK
RENDEZVÉNYEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
KIRÁNDULÁSOK
REJTEKHELY
KÉPEK
KAPCSOLATOK
LETÖLTÉSEK
FÓRUM
MEGRENDELÉS
VENDÉGKÖNYV


DOBOGÓ - MAGYAR KARÁCSONY

időpont: 2017-12-16 10:00

helyszín:
MAGYAROK HÁZA (Semmelweis u. 1. 1051




Anonymus
Egyéb
Gönczi Tamás
Kézai Simon
Legendák
Molnár V. József
Nyers Csaba
Paksi Zoltán
Pap Gábor
Práczki István
Révay Péter
Sárosi Zoltán
Szántai Lajos
Végvári József

REALSYS

Enveco Free Stat

InterStat.hu
felhasználónév:    jelszó:           
VI.. évfolyam / 2. szám

Elméletek és dokumentumok

KISS ERIKA MÁRIA írása:


Bradák Károly a Dobogó előző számában közölt írását - a "fair play" íratlan szabályai szerint - előzőleg elküldte nekem, így megjelenése nem ért meglepetésként. Bár én azt szeretném, ha a vita nem köztünk, hanem a szakemberek között folyna, a felvetett kérdések közül néhányra ezúton szeretnék válaszolni. Csak azért néhányra, mert a könyv különböző fejezeteiben már kifejtettem ezek többségével kapcsolatosan a nézeteimet.

A Fehérvár - fehér folt? című könyvemben - a magam hiányos ismeretei alapján ugyan, mégis - egy összefüggő logikai rendszer, és az ismert írásos és tárgyi dokumentumok alapján cáfolom azt az elméletet, amely a középkori Magyarország szakrális központját, és az azzal összefüggő eseményeket kizárólagosan a Dunakanyar-Pilis háromszögbe teszi.

Ismereteim szerint Bradák Károly 1995-ben megjelent könyve indította el ezt, a mára önálló életet élő elméletet. Tehát elsősorban nemcsak a Fehérvár - fehér folt című könyv vizsgálódásait vitatom, hanem az egész elméletet, melyhez az alapot és a kiindulópontot ez a könyv szolgáltatta, és amely mellé több kutató odaállt. Hangsúlyozom tehát, hogy könyvem nemcsak Bradák Károly megállapításainak szól.

Bár a Dobogó 2017. I. számában közölt, szövegösszefüggésükből kiragadott részletek megtörik könyvem logikai rendszerét, az alábbi válaszaim talán segítik a megértést:

- A (11-12.o.) hivatkozással közölt megjegyzéshez: A Pannónia Regia című könyvben az inkriminált oldalakon látható ábrákhoz kapcsolódóan a következő kormeghatározások vannak:
68. oldal, I-5. ábra kormeghatározása: "1030-1080 körül"

A 69. oldalon az I-6. ábránál ugyancsak ezt a kormeghatározást olvashatjuk: "1030-1080 körül". A kőemlékek fellelési helyeként a könyv mindkét esetben Székesfehérvárt, és a bazilika romterületét jelöli meg.
Tehát továbbra sem tudom értelmezni Bradák Károly megállapítását, mivel 1030 szerintem még javában Szent István kora. Bár a kormeghatározás Szent István korából átnyúlik a kora Árpád-korra, tudjuk, hogy abban az időben több emberöltőn keresztül folytak egy-egy ilyen jellegű épület építkezései, és többnyire az alapítóhoz, az építkezés megkezdőjéhez kapcsolják azokat, ahogy ez a székesfehérvári bazilika esetében is történt.
Valószínűleg az is minden olvasó előtt világos, hogy én a Szent István-i hagyományt képviselem, így komolyabb félreértés nem származhat a következő megjegyzésemből: "a jelzett oldalakon a faragott köveket ábrázoló fotók mellett szakszerű, a középkori eredetet bizonyító leírást találhatunk!" A középkorral azt kívántam jelezni, hogy nem ókori, azaz nem a római korból való. A könyvemben ugyanitt található ábrák viszont nem az említett könyvből származnak - ezt nem állítottam a könyvemben sem -, csak illusztrációk. Nem tartottam lényegesnek, hogy megszerezzem a Tóth Sándor: Pannónia Regia című könyvében szereplő ábrák közlési jogát, mivel a pontos hivatkozás alapján bárki utána nézhet ezeknek. A szóban forgó könyv kormeghatározásainak kérdése viszont már túlmutat vitánk keretein.

- Bradák Károly könyvében többször bírálja Kralovánszky Alán megállapításait. Talán ezek között vannak olyanok is, amelyeket felülírt az idő, de azt is tudjuk, hogy az ismert régész munkássága mégsem volt eredménytelen.
Továbbra is az a véleményem, hogy a régészet nem egzakt tudomány (és melyik az?!), viszont egyes művelőinek megállapításai egymásra épülnek, és - hibáikkal vagy igazságaikkal együtt - segítik az előrehaladást, és a végső, valós következtetésekhez való eljutást (ugyanúgy, ahogy ez más tudományágak esetében is így van). Nincs is ezzel semmi baj! A baj csak ott van, ahol minden egyéb körülmény mellőzésével teszünk cáfolhatatlannak ítélt megállapításokat.

- Azt sem gondolhatjuk komolyan, hogy a kutatók által sokat hivatkozott, Székesfehérvár - képből, rajzból álló "metszetalbum" metszetei, és egyéb középkori metszetek minden részletükben hibátlanok és perdöntőek lehetnek a kérdés megítélésében. És mit kezdjünk például azokkal az adatokkal, amelyek szinte minden metszeten megjelennek, és máig ismert, máig használatos adatokat, elnevezéseket közölnek: Ilyen többek között a "Palotai kapu", vagy a "Sárvíz folyó" feltüntetése és megnevezése. Ezzel szemben talán egyetlen metszetet tudunk felmutatni, amelyen Dunának nevezik a vitatott folyót. Melyik lehet a valós? Egyetlen ábrázolás megdöntheti az összes többi valódiságát?
A könyvemben arra is felhívom az olvasók figyelmét, hogy a várost körülvevő falrendszer, a várfalakon belül (és kívül) levő építkezések folyamatosan változtatták a városképet, amelyet a rajzolók - ha tudtak a változásokról, illetve, ha jártak aktuálisan a helyszínen, akkor - feltüntettek, ha nem, akkor maradt a régi séma. Ezért is lehet annyi ellentmondás a metszeteken.

- (59.o.) Hogy az egy-két metszeten ill. a Bradák Károly által közölt térképeken feltűnő "Vaczon", "Vazzon", stb. felirat mit jelent, nem tudom, és nem is foglalkozom vele. Számtalan kisebb-nagyobb település született és pusztult el a századok során nyomtalanul. Akár ez is egy lehetett a sok közül. A könyvem hátlapján közölt, Lázár deák XVI. századi térképét is érdemes megszemlélni, mert az pontosan jelzi Alba Regia és a térség sok egyéb településének helyét.

- Bradák Károly "Pontosabban" - című munkájának 45-47. oldalán látható térképek továbbra is azt bizonyítják, hogy Székesfehérvár 1552-ben, 1630-ban, 1675-ben is ugyanilyen néven szerepelt, ahogy ma is ismerjük. Elnevezése tehát nyilván még korábbi eredetű, és nem a XVIII. század elején ruházták fel ezzel a névvel és szakrális múlttal, ahogy azt például Pap Gábor is állítja.
Ezzel kapcsolatban az olvasók figyelmébe ajánlom Grandpierre K. Endre: Őshonos-e a magyar a Kárpád-medencében? című könyvét, amelyet a Frig Kiadó bocsátott közre 2015-ben. Ebben a szerző a Bach-korszak időszakában történt agymosáshoz kapcsolja a Pap Gáborék által is a Habsburgokhoz kapcsolható történelemhamisítást. Csakhogy utóbbiak ezt közvetlenül a törökök kivonulása utáni időszakra teszik.

- A fehérvári romkert helyének szakralitásával kapcsolatosan spirituális-ezoterikus érzékenységű, és ilyen tapasztalatokkal rendelkező ismerőseim azt mondják, hogy csak oda kell állni a területre, és lehet érzékelni a rendkívül erős, "szent" energiákat, amelyeket még mérőműszerek (például a Geiger_Müller számláló) is kimutatnak. Ezzel kapcsolatosan az olvasók figyelmébe ajánlom könyvem "A Pilis misztikuma" és "A Pilis-féle teória a szellemtudomány szempontjából" című fejezeteit.

Összegzésként azt mondhatom, hogy a Pilis-féle elmélet véleményem szerint nem áll meg teljes egészében a lábán, mivel kihagy fontos írásos és tárgyi dokumentumokat, és ugyanakkor nem tud felmutatni helyettük valódi, perdöntő bizonyítékokat. Ez az irányzat látszólag a magyarságtudatot szeretné erősíteni. Szerintem azonban ezt a célt úgy is el lehetne érni, hogy nem rombolunk közben. Merthogy én sem tagadom, hogy a Dunakanyar-Pilis háromszögben kialakult a szakrális élet már jóval az Árpád-kor előtt is; hogy a Pilisben voltak szakrális helyek és történtek fontos, az állami-politikai élettel kapcsolatos események. Hogy miért nem fér gazdag középkori történelmünkbe - a kialakult elmélet szerint - Székesfehérvár múltja, szakrális szerepe, számomra rejtély.
Nem szeretném tovább folytatni a polémiát. Ismét hangsúlyozom, hogy Fehérvár – fehér folt? című könyvem nemcsak Bradák Károly megállapításaival, hanem az ezekkel kapcsolatosan útjára indult, egyéb elméletekkel is foglalkozik. Ebben leírtam, amit erről a témáról gondolok, és szeretném a továbbiakban az olvasókra bízni az ítéletet. Ugyanakkor remélem, hogy végre a „szakma” is érdemesnek tartja a témát arra, hogy foglalkozzon vele, és megtalálja a megnyugtató választ a felmerült kérdésekre.



 
Dobogó Mitikus Magyar Történelem | Minden jog fenntartva! | dobogommt@dobogommt.hu