FŐOLDAL
ÚJSÁG ARCHÍVUM
KÖNYVESBOLT
RENDEZVÉNYEK
RENDEZVÉNYEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
KIRÁNDULÁSOK
REJTEKHELY
KÉPEK
KAPCSOLATOK
LETÖLTÉSEK
FÓRUM
MEGRENDELÉS
VENDÉGKÖNYV


DOBOGÓ - MAGYAR KARÁCSONY

időpont: 2017-12-16 10:00

helyszín:
MAGYAROK HÁZA (Semmelweis u. 1. 1051




Anonymus
Egyéb
Gönczi Tamás
Kézai Simon
Legendák
Molnár V. József
Nyers Csaba
Paksi Zoltán
Pap Gábor
Práczki István
Révay Péter
Sárosi Zoltán
Szántai Lajos
Végvári József

REALSYS

Enveco Free Stat

InterStat.hu
felhasználónév:    jelszó:           
VI.. évfolyam / 2. szám

Épített tájak (4. rész)

TÓTH JÓZSEF írása:


Az életnek megszabott rendje volt.
Ideje és módja volt a dagasztásnak, kenyérsütésnek, kovászkészítésnek, takarításnak, étkezésnek, állatetetésnek, kerti munkának, vendégjárásnak, vetésnek, aratásnak, mindennek, ami az élethez tartozott.

A rokoni kapcsolatokat szilárdan tartják és gyengéden ápolják. A vendégjárás idején - búcsúkor - a viszonylag messzire szakadt rokonokat is meglátogatják.

Tizenkét, tizenöt generációra visszamenőleg ismerik őseiket, tettek és jellem szerint, valamint a család történetét és a nemzet mítoszait. A napi bölcsesség mindenkor ezekből merít.

A történetírás előtti, az őskorba visszanyúló magaskultúra mindenkor jelen volt, és jelen van ma is.

A vándor, a koldus, mindenkor kapott ételt és födelet. A vendég Isten követe. A vendégszeretet közmondásos. Ebből ad ízelítőt a "Parasztbiblia", Arany és Petőfi költészete.

A család javarészt a maga készítette tárgyak között élt, ami kívülről került be, az illeszkedik, és ugyanaz a szellemiség. A tárgyak hímei konkrét jelentéssel bírtak, bírnak. Nem puszta dísz! Ezek a jelek szellemi minőségeket idéznek, a köztük élő gondolkodását a saját szellemi vágányukon tartják. Ugyanazon Egész okán működő részek, amik egyszersmind az Egészet is megidézik. Egész életüket áthatja a vallásos hit. Keresztények. Minden létező módon, minden időben, Istennek tetsző módon igyekeznek élni. Munkájukat a Teremtőnek ajánlják, gyarapodásukat Neki köszönik meg, bajokban Hozzá könyörögnek.
Meséik, dalaik, készségeik, ruházatuk épületeik egyszerre használati és szakrális-rituális szerepűek. E két funkció nem szétválasztható. Semmilyen módon. Megszentelt életet élnek.

A mesék tanulsága és tizenkét alaptípusa, a balladák emberi élet teljességét átfogó tizenkét alaptípusa, az un. "népművészeti" motívumok tizenkét alaptípusa a csillagos égre, Teremtőre hangolt. A használati tárgyak a sótartótól a csanakon keresztül a tükrösig, az asztalterítők, ágyneműk, kozmikus tájoltsága összecseng a ruházat szőtt, hímzett, rátétes "mintáival" , a cifraszűr napot, mennyboltot idéző, templomot, oltárt formázó szerkezetével, a lakóház, nyári szállás, a pásztortűz kozmikus tájoltságával, a konyha szentélyszerű, a tűzhely oltárszerű kialakításával, és ez az egész a munkavégzés, a családi élet, az ünnepek, egyáltalán az életforma megszenteltségével szerves egységet képez. Kozmikus harmonikus egész. Nagyon magas szintű. Nemes.

Minden külsőség, minden bensőség, minden tevékenység, egy irányba mutat. A létezés metafizikai törvényessége, a Teremtő Isten irányába.

A viselet szövésével, hímzésével, szabásával, kozmikus tájoltságú. Megidézi a Mindenséget, egy ,,Egyszer volt, hol nem volt”, máshol tényleg nem volt hittel. Egy sajátos, mély vallásossággal.
Az Istenfiúság karizmatikus származástudatával.

A női fehér alsónemű fehér hímzése elképesztően tökéletes. Csak a viselője és némely nőrokon láthatta, senki más. Ennek a tökéletességnek a tudata azonban jellemet formál. Tartást ad. Ezt vállalni kell. Tudatosan.

Az anyák sora az első menyasszonyig, Bau-ig, Lagas város égből jött királynőjéig megy vissza. Innen e tökéletesség igénye.

Nem tudjuk eldönteni, hogy a magyar kereksuba szertartási öltözet volt-e vagy sem, tény, hogy 12 részből szabott-varrt, Napot idéző ünnepi viselet. De valószínű. Szabályos körtemplom alaprajzot állít elénk.

A másik jellegzetes ünnepi viselet, a cifraszűr, négyszögletes szentélyzáródású, háromhajós kereszthajós bazilika pontos alaprajzát idézi. "A nyugati homlokzat főkapuja, az oldalhajók mellékbejáratai, a kereszthajók "vak" végződései (a szűr ujja köztudomásúlag vakon, azaz zacskószerűen végződik!), a szentélyt a hajótól elválasztó "diadalív", mind-mind a maguk helyén és szerepkörében jelölődnek. A szentélynek megfelelő csuklyarész, hímzett díszítményeivel még az oltárt is megidézi." írja Pap Gábor, a Jó Pásztorok Hagyatéka c. könyvében.

Érdekes adalék, hogy a debreceni szűr csuklyájáról hiányzik az oltáridéző hímzés. Talán azért, mert a kálvinista templomokban sincs oltár.

A Szentkorona szerkezete, képeinek szerkesztettsége a teremtett világ, a Nap-rendszer összefüggéseit mutatja, összhangban a Jézusi Tanítással. A Teremtő törvényességét.

A suba és szűr szerkesztettsége is ebben az irányban adódik. A„Mátyás király és az Igaz mondó juhász” című mesénk is pontosan ide erősít.

Az újabb mitológia kutatások India, Egyiptom, urán, Irak, Irán, Közép- és Délamerika, Tibet, Japán, és a távolkeleti szigetvilág irányába mutatnak. A lélek fényét, az Isteni Fényt állítják analógiába a Tűzzel, a Nappal, Jézussal, a Világ Világosságával.

Mindenütt szűztiszta, sallangmentes ősi Egyistenhit. Mindenütt a születéstől a halálig, Istentől Istenig járt út nyomai. "Járt utat járatlanér föl ne adj!" Közmondásunk valódi értelme az útjárás, a Lélekútjárás, a Napút járás, amit nem adhatunk fel a sötétben járásért.

Különös, ma jóformán fel se fogható csoda az ünnepkör, ami életformájukat végtelen spirálba strukturálja. Ez egyszerre hangolt az időjárás változásaira, az ember biológiai szükségleteire, a Napútra, az éves, ciklikus fényintenzitás változásra, a csillagos ég változásaira, a lélek és szellem útjárására, a lélek napi szeretetszükségletére, az ősök tiszteletére, a rokoni viszonyokra, és természetesen Isten Igéjére.

Ez egybefonódik a keresztény ünneprendekkel. Mindez egy olyan természetességgel támasztja alá a Lélekútjárást, amit ma elképzelni is alig tudunk, máshol alig van nyoma a világban, itt mégis, és napjainkig megmaradt. Ma is könnyen tanulmányozható. Követi a fény évszakos változásait a napút mentén, a Hold-járás mentén. Összhangban Jézus és Boldogasszony életútjával, tanításaikkal, belevonva számtalan szentet, összekapcsolva az égi minőségeket a földi élet folyamataival.

Az Isten-közeli, vallásos életútban a csúcspontok az ünnepek. Indítják és lezárják az élet szakaszait, az életfenntartó munka fázisait. Hitvallásai annak a közösségnek, amit a magyar ember Teremtőjével, Teremtett Világával, nemzetségével, őseivel, hazájával, nemzetével országával megél.
Csodálatos!



 
Dobogó Mitikus Magyar Történelem | Minden jog fenntartva! | dobogommt@dobogommt.hu