 |
TUDÓ EMBEREK ISKOLÁJA klub: vezeti: TÓTH tibor
időpont: 2010-09-07 18:00
helyszín:
Két Hollós Könyvesbolt, Bp. 1081 Kenyérmező u. 3/a., telefon: 299-0032
|
|
 |
II. évfolyam / 1 szám
A Nimród csillagkép - eddigi - legősibb ábrázolása került elő...
Az elmúlt hetekben egy érdekes hír bukkant fel a sajtóban, miszerint: –Német régészek 1979-ben a Duna mentén fekvő Ach-völgyben egy mamutagyarból készült táblácskára bukkantak, amely a radiokarbonos kormeghatározás alapján körülbelül 32500 éves, s egyes feltételezések szerint az Orion (Vadász) csillagképet ábrázolja.”
De ki is ez az Orion (Vadász) és miért érdekes számunkra is a lelet?
Az Orion görög mitológiai alak (Nagy vadász), aki addig kérkedik erejével, míg egy skorpió megmarja a bokájánál és meghal. Halála után kerül fel az égre, pont úgy, hogy akkor nyugodjon le a nyugati égbolton, amikor a Skorpió csillagképben megtestesített gyilkosa a keletin felkel.
De ami sokkal érdekesebb a mi számunkra, hogy a magyar néphagyományban az Orion csillagkép, Nimród néven jelenik meg, és ez az, ami magát a leletet is rendkívül izgalmassá teszi. Nimród még a nem túl távoli múltban is, minden magyar ember számára az ősapát jelentette (Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobájának falán ő az első, a magyar királyok sorában). A Szkíták, Hunok, Magyarok ősapját. Ő a Föld első koronás királya, aki az égből kapja a Koronát. Ő Hunor és Magyar apja. A Tejútra való felemelkedéshez, az asztrálmítoszi hagyományban az ő segítsége kell (beavatása). Az Ikrek csillagképben megjelenő Hunor és Magyar, az ő vállain jutnak fel az égi útra.
A csillagkép mítosza már az ókori Egyiptomban is megjelenik több formában is. Ott ő Ozirisz, Egyiptom első uralkodója, Ízisz (Szíriusz csillag) testvére és férje, aki lakhatóvá teszi a földet. A későbbi korokban az elhunyt fáraók lelkei az ő csillagképébe szállnak fel, Ozirisszá lesznek. Ezt a hagyományt a halotti szövegek jól megőrizték. Egy újabb felfedezés szerint, maguk a gizai piramisok is ennek a csillagképnek megfelelően épültek a régmúltban. Bizonyos kutatók szerint, ez nem a hivatalosan elfogadott Kheopsz idejében történt, hanem évezredekkel korábban, Kr.e. 10500 körül. Ez azért fontos, mert rá kell ébredni, hogy ezek az építmények egészen más célt szolgáltak, mint amit a hivatalos történelem rájuk erőszakol, mármint, hogy temetkezési helyek lettek volna. Most a piramisok valódi szerepébe nem megyünk bele, ez egy másik írás témája lehet, ill. a Pilis rejtély című előadássorozatomban szoktam részletezni.
Ami a számunkra teszi elgondolkodtatóvá a felfedezést az, hogy közel hazánkhoz, az egykori Nagy-Magyarországon alig kívül, a Duna egyik völgyében bukkant fel a lelet. Azt már sokan tudhatják, az említett előadásokból, hogy itt nálunk is - a Pilisben - sikerült felismerni egy ugyanolyan rendszert, mint az egyiptomi piramisok esetében. A különbség csak annyi, hogy nálunk Nimród az ősapa és az ő csillagképi mintájára, tiszteletére alakítottak ki - bátran kijelenthető - építményeket a Pilisben. A készülő Pilis rejtély című könyvemben mindenki megismerheti ezt a rendszert, ami sokkal összetettebb, mint az egyiptomi és a keletkezése is bizton állítható, hogy jóval régebbi annál.
Erre lehet újabb bizonyíték ez a lelet is, ami több mint 20 év után azért került újra a figyelem középpontjába, mert mostanra derült ki, mit is ábrázol. –A csontlapocska igen kicsi, mindössze 38 milliméter hosszú, 14 mm széles, vastagsága 4 mm. A belevésett rovásokból a szakemberek arra következtetnek, hogy apró mérete ellenére a lelet mégsem töredék, ez eredeti mérete. A faragott képen látható alak feltehetőleg férfi; dereka keskeny, lábait széttárva áll, karjait az ég felé emeli. A lábai között lógó tárgy minden bizonnyal a férfi kardja. Bal lába rövidebb, mintha be lenne hajlítva. Az alapján, amit az aurignac-i ember kultúrájáról sejteni lehet, dr. Rappenglueck feltevését megelőzően az archeológusok úgy gondolták, hogy az ábrázolt férfialak valószínűleg táncol, esetleg imádkozik, és azt sem zárták ki, hogy az alak talán félig ember, félig macska, esetleg egy istenség. Michael Rappenglueck azonban új megvilágításba helyezte a leletet, amikor azt állította, hogy a vésett alak nem más, mint az Orion csillagkép, az égi Vadász. Az alak arányai ugyanis kísértetiesen megegyeznek az Orion csillagképével: különösen feltűnő keskeny dereka, amely a csillagkép három csillagból álló övét idézi. Az, hogy az ábrázoláson az alak bal lába rövidebb, szintén elgondolkodtató egyezés. Mi több, a lapocskába vésett –kard” is az Orion ismert jellegzetességei közé tartozik. Ami az eltelt évezredek során a csillagkép csillagainak elmozdulását illeti, dr. Rappenglueck egy számítógépes program segítségével rekonstruálta a csillagok több mint 32 ezer évvel ezelőtti állását.”
Ebben a hírrészletben is feltűnhet néhány apróság. Ilyen lehet a kard említése. 32 ezer évvel ezelőttről, legjobb tudomásom szerint semmilyen kard lelet nem került még elő. Ez az időszak még bőven a kőkorszak jegyében zajlott, durván megmunkált kőeszközök, állati csontszerszámok alkotják a kor leleteit. Ha viszont egy e korú leleten felismerhető egy kard, akkor arra kell gondolnunk - amit egyébként jó néhány, igaz, mellőzött kutató is állít - hogy különféle fejlettségű kultúra létezhetett párhuzamosan egymás mellett. Az egyik ilyen magas fejlettségű –kultúrközpont” a Kárpát-medence volt, már akkoriban is. Ennek az itteni népnek lehetett az egyik mitikus alakja az égi vadász, Nimród. Hogy akkoriban ők minek nevezték, természetesen nem tudjuk. De elgondolkodtató az a magyarázat, amit a leletet feltáró régészek adnak arról a népről, akik ezt alkothatták.
–A kutatók szerint az a legvalószínűbb, hogy a táblácskát a 28-35 ezer évvel ezelőtt virágzott aurignaci-kultúrához tartozó emberek hagyták hátra. Viszont az aurignaci emberekről szinte semmi kézzelfogható bizonyítéka nincs a tudománynak, csak annyi bizonyos, hogy keletről érkeztek Európába, és ők voltak azok, akik a területről kiszorították a neandervölgyi ősembereket. Ez a mamutagyarból készült tárgy lehet az első bizonyítéka létezésüknek.”
Aradi Lajos
|
|
|
|
 |
