 |
HARANGOZÓ IMRE: „Hasonlatos a szántóföldben elrejtett kincshez…” Fölismert kultúrkincseink 3. - Erdély
időpont: 2013-05-21 17:00
helyszín:
Két Hollós könyvesbolt, 1081 Bp. Kenyérmező u. 3/a.
|
|
 |
I. évfolyam / 4 szám
Naptól vagyok, Holdtól vagyok, Keresztanyám a csillagok
Turul Fesztivál Koppány vezér földjén
Az ország közepén ugyan, de kevesek által ismert területen, Tolna megye egyik kis zugában, Miszla-Bikádpusztán rendezték meg idén júliusban az I. Turul Fesztivált. Aki ott volt és látta a varázslatos környéket, a romos grófi kastélyt, a hatalmas legelőket és dombokat, szinte kivétel nélkül Wass Albertet emlegették. Valóban olyan érzetünk volt, hogy bármelyik pillanatban előléphetne az öreg gróf, pedig Erdélytől igen messze voltunk, de szellemében megidéződött az ottani ősi, magyar élettér.
A rendezvény zárása után a főszervezőt Milkovics Istvánt kérdeztük:
- Hogyan sikerült erre a csodás kis falura bukkanni?
- Ha azt mondom véletlenül, úgysem hiszi senki. Régóta kerestem, már egy tanyát, bejártam a fél országot, míg egy barátom ajánlott itt a közelben egyet. De amikor ezt a területet és a kastélyt megláttam, beleszerettem.
- Az ideérkezőnek az első pillanatban, a romjaiban is gyönyörű grófi kastély ötlik a szemébe. Mit tudni a táj történelméről?
- Szántai Lajostól hallottam, hogy ez a terület egykor Koppány vezér országához tartozott. Érdekesség, hogy Miszla a történelem folyamán végig színtiszta magyar település volt és az manapság is. Bikádpuszta 3 részből állt – nevében még ma is így nevezik a helyiek – ahol a kastély áll, volt Közép-Bikád és 3-4 település központja volt. Az itt működő mintagazdaság, a háború előtt, 160 családnak nyújtott megélhetést. Akkoriban Martin János gróf tulajdonában állt a birtok. A háború után termelőszövetkezet lett belőle. Sajnos ekkoriban „felélték” az uradalom javait, az egykori mívesen megépített kiszolgáló és melléképületek – szerencsére néhány fotó megmaradt – teljesen elpusztultak. Jelenleg két épület – az egyik istálló és a rommá lett kastély, és egy remek pince, sajnos bor nélkül, maradt meg. Rendszerváltás után magántulajdonba került a még akkor jó állapotban lévő kastély. Innentől az állaga tovább romlott, majd a 90-es évek közepén rejtélyes módon leégett. Utána 6-8 évig érintetlen volt a terület, hatalmas gaz és elburjánzott növényzet fogadta az erre járókat.
- Miután sikerült hozzájutnod, „furcsa” ötleted támadt a hasznosításra.
- Rövid örvendezés után, rájöttem, hogy ez a hely a régmúltban mindig központi szerepet töltött be, ezért arra a gondolatra jutottunk, hogy adjuk vissza a helynek ezt a tisztét. Ezért azt találtuk ki, hogy majd idővel, amint ezt a lehetőség adja, létrehozzuk a „Természettudók Tanodáját”.
- Szépen hangzó név, de mit takar?
- A természettel együtt, azzal összhangban élő ember, a mai fogyasztói társadalom élvezői előtt rejtve lévő minden tudását egy helyre megpróbáljuk összegyűjteni. Ebbe beletartoznak a magyar kézműves remekeink használati alkalmazása a műanyagok helyett, hiszen ezek régen sem dísznek készültek. Gyermekeink, unokáink számára megtanítani az igaz magyar történelmet, a természetes életmódot, gyógynövények ismeretét, az állatok tartását, ápolását, néhány magasabb tudományt is, mint például az ősi asztrológiát, ősi harcművészetünket az íjászattól, a lovas tudásig. Az ő tanításuk lenne a legfontosabb, minél magasabb szinten, hiszen ők leszek a jövő. Az iskola ill. tanfolyamok mellett állandó rendszerességgel szeretnénk rendezvényeket szervezni, mint amilyen az idei Turul Fesztivál is volt, de akár kisebbeket is egy-egy jeles magyar ünnep alkalmával. De tervezünk felfedező túrákat, bemutatókat, amelyek nem mindig ide lesznek kötve, hanem az ország más részein is megjelenhetnek. Már most várjuk azoknak a jelentkezését, akikre ebben a nem egyszerű, de nemes feladatban számítani lehetne. Gondolok itt kézművesekre, akikkel meg lehetne oldani, például a műanyag étkészletek kiváltását egy-egy rendezvény alkalmával, vagy olyanokra, akik a rövidesen felálló Tanodában tudnak szerepet vállalni.
- Egy beszélgetésünk alkalmával a környéket alvófalvaknak nevezted. Hogy érzed a Turul Fesztivál segített az ébresztésben?
- Úgy érzem, hogy sikerült adni nekik egy kis kezdőlökést. Ennek példája, hogy már a helyiek augusztus 20-án önállóan szerveznének maguknak rendezvényt. Többen is megkerestek, hogy a későbbiekben segítsek be nekik helyi rendezvényeikbe. Bár eleinte sokan nem hittek a Fesztivál létrejöttében, de összességében, a helyiek is nagy örömmel és lelkesedéssel vettek részt.
- A Fesztivál zárása után adjunk számot az olvasóknak, mit is láthattak-hallhattak a jelenlévők ill. akik most nem voltak itt, de jövőre jönnének, kedvet kapjanak.
- Szerencsére mindhárom napra sikerült színvonalas, értékes programokat szerveznünk. A környékbeli és távolabbi falvakból és településekről jöttek helyi néptánc és népzenei csoportok, gyermeknéptáncosok. Az ország szinte minden pontjáról jöttek kézművesek, akik azért örültek a lehetőségnek, mert egyedüli helyszínként, nem kértem tőlük helypénzt az árusításért, csak azt, hogy a jelenlévő gyerekeknek a játszóházban biztosítsanak lehetőséget arra, hogy kipróbálják a népi mesterségeket. Ebben hatalmas segítséget kaptam Budai Ágikától, aki szinte az összes kézművest megszervezte, sőt még kis árusító pavilonjait is a mesterek rendelkezésére bocsátotta, szinte ingyen. A programokra visszatérve, magas színvonalú előadásokat hallhattunk a legnevesebb előadóktól, mint Szántai Lajos, Bíró Lajos, Kovács András, Varga Tibor, Hermán János Miklós. A téma természetesen a magyarság rejtett vagy kevésbé rejtett történelme volt, szinte mindenkinél, a Szent Koronától, a Turul nemzetségen át egészen a magyar nyelv titkaiig. Zenei csemegék is várták a közönséget. Ősi táltos dobénekek Sólyomfi Nagy Zoltántól, klasszikus népzene a neves Csík zenekartól és a zenei program csúcsának számító Ghymes együttes koncertjéig. A szombat esti koncertet ugyan az eső elmosta, de másnap délelőtt mindenki örömére egy vegyes, felnőtt és gyerek, műsorral kárpótoltak minket. Érdekesség, hogy amíg Bikádpusztán bőséges, de nyugodt eső volt szombat este, addig már néhány kilométerrel odébb orkánszerű szélvihar söpört végig a környéken. Minket a Jóisten megóvott ettől. Nagyon fontosnak tartottam, hogy a gyerekek részére, mindig legyen valamilyen program, foglalkoztatás, amiben aktívan részt tudnak venni. Erre szolgált például, hogy nekik is szerveztünk íjászversenyt a szekszárdi Alisca íjászegyesülettel, ami hatalmas sikert aratott a gyerekek, de a felnőttek körében. Folyamatosan tudtak lovagolni is az érdeklődők, és szinte mindent kipróbálhattak. Nagy sikere volt a felállított jurtának is, hiszen sokan most láttak közelről és belülről ilyet először. Prinyi Zoltán bemutatta az ősi magyar viselet készítését és annak szabályait. De volt könyvbemutató és vásár, rovásírás vetélkedő külön felnőtteknek és gyerekeknek. A tombolán pedig a rendezvény zárásakor, egy igazi kiscsikót is lehetett nyerni, ami szintén ritkaságnak számít manapság. Szerencsére olyan nyerte meg, akinél jó helye lesz a csikónak.
A jövő évi rendezvényre, amelynek a szervezését szinte az idei zárása után már elkezdtük, minden olyan értéket megtartunk, ami a Turul Fesztivált kiemelte a többi, csak anyagi hasznot szem előtt tartó rendezvény közül. Természetesen azokat a hibákat, amelyek idén előfordultak igyekszünk kijavítani, hogy jövőre még jobban tudjuk az ideérkező, a II. Turul Fesztivált látogatásával, részvételével megtisztelő érdeklődőt vendégül látni. Végezetül szeretném megköszönni minden közreműködőnek a részvételt és segítséget. A teljesség igénye nélkül néhányakat név szerint is szeretnék kiemelni: A legnagyobb áldozatot a családom, édesanyám, feleségem és gyermekeim hozták, hiszen hónapokig szinte nem is láttak a szervezés során, és a fesztiválon is végig dolgoztak. Metka Péter és családja, akik nélkül nem állt volna össze kezdésre a rendezvény, Horváth István és cége a Tétény-ker, aki az építkezésben, szállításban nyújtott nagy segítséget, Toldi Tamás és felesége a kemence rendbehozatalában és a szórólapok megtervezésében segédkeztek. Nyers Csabának a jurtát, László Ákosnak a rovásírás lapokat, Mallorca 2000 Bt., akik az előadások és koncertek hangosítását végezték, Albert Jenő, aki építőanyagban segített, Vaskó József, a színpad felépítésében, a tököli Prekovác együttesnek, Lipics Józsefnek a gyönki tűzoltóság részéről, a Magy-artnak és sorolhatnám még hosszan, aki kimaradt most elnézését kérem, de számítunk mindenkire a jövő évi rendezvényeink alkalmával.
Aradi Lajos
|
|
|
|
 |
